K&Zs nagy kalandja Szingapurban es Indoneziaban

K&Zs nagy kalandja Szingapurban es Indoneziaban

Mindennapjaink Kei-en

2015. március 15. - Kittcsi83

Epp a teraszunkon ucsorgunk, Zs olvas, en irok. Eljott mar ennek is az ideje, ez a hatodik teljes napunk Kei-en es meg nem irtunk semmit se az utokornak a virtualis naplonkba arrol, hogy mi tortenik itt velunk.

Igazabol nem is tudunk nagyon kulonos dolgokrol beszamolni, napjaink elegge kiszamithatoak.

Reggel altalaban 6-7 kozott ebredunk, gyakorlatilag akkor, ahogy felkel a nap es vilagos lesz (a sotetites a szobaban nem a legjobb). Megreggelizunk, aztan setalunk a parton, kagylot gyujtunk, napozunk, furdunk. Zs olvas, en tanulok. Delutan, mire megjon a dagaly, addigra en felkoltozom a teraszra, itt szunyokalok vagy tanulok tovabb, Zs napozik, mar amennyire az ido engedi. Uszunk meg utsot, aztan feljovunk, mandizunk egyet (helyi zuhanyzo keszulek), majd varjuk, hogy eljojjon az este 7 ora, amikor is vacsi van. Kajalunk, beszelgetunk a tobbiekkel, majd elmegyunk aludni. Zs mindig unszol, hogy olvassunk, de en este 9-re mar olyan almos leszek, hogy alig birom nyitva tartani a szemem, igy nagyjabol 10 fele mar aludni is szoktam. Szegenyt meg olvasni nagyon nem engedem, mivel csak egy lampa van a szobaban, az pedig 10 000 Wattal vilagit, ami nem segiti az aluszast. Tudom, aki almos, az barmilyen korulmenyek kozott el tud aludni, na de akkor is…csak jobb teljes sotetben, nem? :-)

A Coaster, a szallasunk Kei sziget egyik legszebb strandjan, Pasir Panjangon van. Egy kis falu van csak a kozelunkben, a fovaros egy fel oras kocsi/oras motor utra van tolunk.

A foepuletben vagyunk mi elszallasolva, ahol negy szoba talalhato, meg egy hatalmas terasz, ahol a kozos ebedeket/vacsorakat szoktuk elfogyasztani a lakotarsainkkal. Jelenleg egy olasz hazaspar, egy kanadai par es egy idosebb holgy, Penny (akirol nem tudom, milyen nemzetisegu) lakik itt velunk egyutt. Az olaszok 2 hetet, a kanadaiak 2 honapot toltenek a Coasterben, Penny pedig egy honapot van itt (o amugy Koh Samuin lakik, csak elmenekult onnan a turistas szezon miatt). Van meg ezen kivul egy nagyobb villa, a „doktor” haza, es egy regebbi epulet, ahol ket szoba talalhato, kicsit puritanabb berendezessel, mint ahol most mi vagyunk. Elso ejszakankat ott toltottuk, nem volt hely a nagy epuletben, ahova foglaltunk. Masnap vegul atkoltoztunk. A szoba is nagyobb, az agy is kenyelmesebb, szebb a mandi (ez a furdoszobaban a kad gyakorlatilag, de nem lehet am beleulni, ebbol kell ontened magadra a vizet) es nem az ujonnan epulo fahazakat kozvetlen kozeleben van, igy a napkozbeni hegesztes/furas/faragas nem zavarja meg a pihenesunket.

Mondjuk ezen kivul semmi sem zavar minket. Olyannyira nem tortenik itt semmi, hogy az valami hihetetlen. Mondjuk azert de, nezzuk is csak meg, mi is:

Idojaras: ezzel kapcsolatban az elso ket nap azt gondoltuk, hogy nincs szerencsenk, de a kanadaiak es a mar tavozott nemetek beszamoloja alapjan igenis van. Az elmult hetekben eddig az altalanos kep az volt, hogy ket napig van viszonylag jo ido, majd aztan ezt koveti 5 nap full szar, esovel. Minket az utobbi az elso ket napunkon itelt kicsit szobafogsagra. Mar ejszaka jott egy hatalmas zuhe, csak ugy verte a tetot az eso, majd jott reggel is, napkozben is, delutan is es este is. Majd masnap szinten ugyanez, mar azon agyaltunk, hogy hova huzhatnank el innen, ahol tutira meleg van es a nap is sut, mert pihenesre persze jo a meleg ido es az eso, de elso sorban strandolni, sznorkelezni es napozni jottunk ide, nem a szobaban kuksolni. Szerencsenkre amugy valtozott a helyzet, most mar ez a negyedik nap, hogy a ragyogo napsutest minimalis esofelho zavarja meg, egyedul tegnap elott (kedden) volt egy kicsit felhosebb az ido.

Etkezes: A kajalas ugy mukodik, hogy fix osszegert lehet kerni reggelit, ebedet, vacsorat. Mivel a faluban nincs semmi kajalda, ezert eleg erosen ra van utalva az ember arra, hogy itt egyen. A reggeli a legszegenyesebb az egeszben, altalaban ketten kapunk 5 szelet kenyeret (ebbol tudok piritost kesziteni), 2 fott tojast vagy ket szelet sajtot, borzalmas edes, uve zold es pink szinben pompazo sutemenyeket (muffin szeruseget) es gyumolcsot. Ha szerencsenk van, akkor egy furt banant, ha nincs, akkor avokadot kapunk. A reggelit meg ki lehet egesziteni vajjal es ananasz lekvarral is (aminek csak a neveben van koze az emlitett gyumolcshoz), mogyorovajjal es mogyorokremmel (amig volt, es nem ette meg egy bizonyos egyen 3 nap alatt). Az ebed es a vacsora nagyjabol ugyanaz, csak a mennyiseg valtozik attol fuggoen, hanyan eszunk. Eleinte meg ebedeltunk, de most mar csak Vilma es Vincent (az olaszok) esznek ebedet, neha a kanadaiak is. Vacsizni majdnem mindannyian szoktunk. Ekkor kapunk egy nagy tal rizsat, valamilyen formaban csirket, sult halacskat (tobb fajtat) es valami hinar salatat, zoldbab salatat es szoja szoszos fokhagymas sult cukkinit (na ez qrva finom!). Viz szerencsere van ballonos, az barmikor ihato, sort vagy kolat pedig a hutobol kell szervalni (dupla aron a supermarkethez kepest), ami Kettinel van (o vezeti napi szinten a Coastert). Alapvetoen amugy jol foznek, csak nem tul valtozatosan. Egy hetig meg akar tok jo is ez, de hosszutavon… ( nem ertjuk a kanadaiakat, hogy ezt 2 honapon at hogy tudjak majdnem minden nap enni).

Helyiek: Kei lakossaga tobbsegeben kereszteny vallasu, raadasul hithuek is lehetnek, mert mindenhol epitik a templomokat, ennyit egy rakason otthon sem latni. Amugy nagyon kedvesek, mosolygosak, integetnek, ha meglatnak es probalnak megerinteni vagy kezet fogni, ez itt is nagy kincs. A gyerekek nagyon cukik, elso nap rohantak be hozzank a vizbe velunk furdeni. Azert ok nem tudnak angolul, de szerencsere a bemutatkozas nem nehez, a nevem azert konnyen megertheto itt is, igy mikor ezt elarultam nekik, egybol ok is mutatkoztak be lelkesen. Par nappal kesobb, mikor meglattak, kiabaltak, hogy Haaaaj MiszterKrisztiiiiiii! :-) Itt senki nem tudja, hogy van Miss/Mrs/Mr, minden kulfoldi nemre valo tekintet nelkul Miszter. :-) Ketti azert jobban tud angolul, mint a tobbseg, de vele is egy hajotura szervezese inkabb hasonlit egy activityhez, mint egy megbeszeleshez. Kerdeztem tegnap tole, hogy akkor mizu, ma vagy holnap mehetnenk-e, razza a fejet, mutat a tengerre, mondja hogy storm (vihar), mutogatja a hullamot, meg mondja, hogy rain (eso), no no.  Ergo ez azt jelenti, ha vihar van es eso, meg hullamzas, nincs hajoka. Teljesen ertheto. Ha pedig megkoszonsz valamit, a valasz mindig, az hogy jeeee. Nagyon vicces: Thank you, majd jon a jeeee. A legmokasabb az egyik srac volt, aki a kajalasoknal szokott segedkezni. Egyik este, mikor vegzett a tanyerok leszedesevel, visszajott maganak vizet onteni a ballonbol. Mi epp beszelgettunk az olaszokkal, taglaltuk huszadjara a szemet kerdest, amikor hirtelen elkezdtem erezni, hogy vizes kezd lenni a labam. Oldalra nezek, egy koppanas a foldon, a bogre, amibe epp tolti a srac a vizet, lyukassa valik, elveszi teljesen az aljat, omlik at rajta a víz. Elkezdunk nevetni, komikus a helyzet valoban, a srac hitetlenkedik, majd felszedi a bogre aljat es elindul a terasz sarkaba, megall es kidobja az erdobe a poharat, pohar aljastul. Mi csak ulunk dobbenten, nem hiszunk a szemunknek, mindannyian azt vartuk, hogy a teraszon levo 5 kuka valamelyikebe dobja majd bele, de hat nem igy tortent. Nevetett meg rajta, hogy ez milyen vicces, mi is nevettunk vele, csak kinunkban. Szoval ok ennyire nem vigyaznak a kornyezetukre es ennyire nem erdekli oket a kornyezetvedelem. Amugy kisebb tanakodas utan rajottunk, hogy valoszinuleg a mi szemetunk is ugyanoda kerulhet, ahova ez a bogre. A szemetszallitas itt nincs megoldva es nem divik a kornyezettudatos eletmod. Sajnos.

Tengerpart: gyonyoru hosszu, feher homokos a part, tobb kilometeren keresztul csak palmak szegelyezik, Pazar latvany. A tenger hihetetlen kek, eles kontrasztban van neha a felhok kekjevel, nem gyozzuk fotozni. A tengerben vannak am korallok is, mikor sznoriztunk, lattunk szep kek es lila szinueket, bohoc halakkal meg mindenfele színes halakkal egyutt. Allitolag teknos is van a kozelben, vele sajnos meg nem talalkoztunk.

Szemet: az van itt, annyi, amit eddig a Fulop-Szigeteken, Vietnamban es Malajziaban osszesen nem lattunk. Es ez gyakorlatilag mind a tengerparton es termeszetesen a tengerben. Elso es a masodik nap a gyonyoru hofeher homokos partot tengeri fu es mindenfele szemethalom boritotta. A teljesseg igenye nelkul csak par darabot felsorolnek: flip-flop papucs, sapka, zsak, vizes palack, joghurtos doboz, elektronikai alkatreszek, cipofuzo, ovszer, arckremes doboz, Bata cipo (fel par) es a mai gyongyszem, mufogsor. Harmadnap gondoltuk eltakaritunk egy kis reszt, hogy legalabb le tudjunk fekudni vegre napozni, amikor Penny szolt, hogy ne csinaljunk semmit, majd a dagaly elviszi a sok mocskot. Hat ez szuper hir, hogy epp a szeljaras nem kedvez nekunk, de ha kedvezne es nem ide hozna ki ezt a sok moslekot a tenger, hat akkor mashova. Szomoru ez, foleg annak a fenyeben, hogy ezek az indonezek ritka koszos embere, mindent ott szornak el, ahol tudnak, igy nem csoda, hogy a csudakek tengerukbe is beleb@sznak mindent. A Bromonal lattuk eloszor, hogy a kraterbe mennyi minden be volt boritva, akkor sem hittunk a szemunknek, de ez… elkepeszto es szornyu.

Tenger: szerintem az koztudott, hogy mennyire imadjuk a tengert, ha lehetosegunk van ra, rengetegen furdunk benne. Hat itt lett volna, de nagyon nem akarodzott a vizbe belemenni sokszor.  Az egesz ott kezdodott mar, hogy a parhoz kozel mindig ott van ez a sok tengerifu, amibe a szemet szuperul bele tud ragadni. Amig a tiszta homokos reszhez beer az ember, addig at kell gazolnia egy 3-4 meter hosszu tengerifu+ szemet savon, ami nem tul kellemes, tekintve, nem igazan tudni, eppen mibe lepsz is bele. Egy pacskerbe? Egy fogkefebe? Vagy egy jatek vampir fogsorba?! Ha mar sikerult ezen a szakaszon athaladni, utana mar tisztabba tenger, le is latni az aljara, de itt is van alkalma az embernek cipokkel egyutt uszkalnia, ami elegge visszataszito. Amugy lehet a helyiek tudnak valamit, ok nem nagyon pancsikolnak a tengerben, lehet, nem veletlenul?!

Naplemente: errol gyakorlatilag csak szuperlativuszokban lehetne beszelni, annyira szep. Mondjuk abban is azert biztos vagyok, hogy nem a legeslegszebb naplementek (korabbi utazok olyan kepeket csinaltak, hogy a szivarvany minden szineben pompazott az eg) a mieink, de igy is gyonyoruek. Minden este kulon program ennek megnezese es a szokasos 50 kep elkeszitese percenkent, mert sosem tudjuk, melyik epp AZ a pillanat, amikor a legszebb kepet lehet epp kesziteni.

Telefonalas: a terero, ahogy irtuk is, valoban ritka vendeg itt. Van egy szuperszonikus szerkezet, amit itt mi magunk kozott csak super system-nek emlegetunk. Ez harom CD-bol all, ami a nem irott reszevel ra van ragasztva egy kartonlapra, igy kepezve egy „haromszoget”. Ezeken meg van ket kisebb kartonlap, amelybol az egyikre meg egy hungarocel kocka is van raragasztva, igy kepezve a CD-n egy telefontartot. Ebbe lehet beletenni a keszuleket, a CD-k valahogy felerosithetik a jelet es igy neha sikerul par perc erejeig felcsatlakozni a halozatra es legalabb sms-t kuldeni/fogadni. Zs egyszer tudott telefonalni is, nagy szo ez!

Motorozas: egyik nap bereltunk mocit Zs legnagyon oromore megkaptuk a legelslegaszarabb jarganyt, ami felautomata volt es rettenetesen kenyelmetlen. Labtarto nelkul. Na ezzel a jargannyal nekilattunk korbemotorozni a szigetet. Az út viszonylag hosszu volt, betonutak hianya miatt neha mentunk a dzsungeles erdoben is, ahol igyekeztunk olyan gyorsan menni, ahogy csak tudunk (vegsebessegunk max 40 volt), hogy a szunyogok ne tudjanak utolerni minket. Voltunk kis faluban es meg kisebben, mentunk at olyan hidon, amirol azt hittuk, leszakad alattunk, olyan allapotban volt, es tankoltunk a vilag vegen uveges benzinbol iszonyat dragan, de hat nem volt mit tenni, benzinkut azon a reszen a szigetnek egyaltalan nem volt. Talaltunk egy masik tengerpartot is, az is elkepesztoen szep lett volna, ha az sem lett volna tele mocsokkal. Vegul beertunk Langgurba, ahol nagy nehezen, de megtalaltuk a postat, meg epp zaras elott sikerult beesnunk. Amikor is mondtuk, mit szeretnenk, neztek rank ijedten, osszugyult a kupaktanacs, vajon a tavoli Europe-ba tudnak-e levelet kuldeni? Vegul csak sikerult a belyegosszevadaszas, ugyhogy remelhetoleg mar uton is vannak a szokasos kepeslapjaink, tessek figyelni a postaladakat! A helyi supermarket melletti kifozdeben ettuk egy-egy baksot (jelentem eltertem a napi nasi gorengezesemtol es mast is eszem! :-)), majd vettunk a kedvenc reggeli kajankbol is, volt sult banan, sultzoldseg, mindenfele sult, jol bevacsiztunk abbol is. Aztan a boltban bevasaroltunk, majd a kinainal vettunk negy sort es elindultunk visszafele. Zs probalta bebugatni a motort, de eleg nehezen indult, igy mindig lefulladt.  Tobbszori probalkozasra sikerult csak. Most is igy voltunk ezzel, nagy nehezen berugta, en gyorsan mogepattantam, majd a moci hirtelen megkecskeskedett, hatso kerekre allt, en kapaszkodtam, mint egy majom Zsbe, hogy le ne essunk, kozben lattam egy utcan acsorgo no remult arcat, aki latszolag rettenetesen aggodott, hogy epp most fog kifordulni alolunk a motor, de Zs ura volt a helyzetnek, visszabillentunk, kifujtuk magunkat az ijedtsegtol es elindultunk. Hazaig gyokkettovel mentunk az amugy sem tul gyors motoron, hogy nehogy valami tortenjen veletlenul ezzel a kiszamithatatlan jarmuvel. Kockasra ult fenekkel ertunk vissza a Coasterbe, ugyhogy felig fekudve-ulve fogyasztottuk el a nap lezarasara megvett Anker sorunket.

Update1: Ennek a bejegyzesnek a veglegesiteset mar a Jakartaba tart uton irom. Az ut kicsit razkodos, sok a felhogorongy elottunk, please fasten your seat bealt. Nem tul kellemes. Reggel idoben elindultunk, Tukan, a soforunkre ra kellett szolnunk, hogy vezessen mar gyorsabban (20-szal ment kb a tok ures uton), mert nem akarjuk lekesni a check in-t. A repteren persze vegigkisert minket, valoszinuleg elintezte, hogy ne kelljen a poggyaszunk tulsulya miatt fizetnunk (5 kiloval tobben nyomtunk, mint ami a megengedett). Elkoszontunk tole, aztan mar nem sokra ra uton is voltunk Ambonba, majd most Jakartaba.

Update2: Megjartuk Jakartat, beszaladtunk vasarolni es kajalni is. Megettuk a bucsu Nasi gorenget, megittuk a bucsu Bintang sort es mar Kuala Lumpurban varjuk az Istanbulba tarto gep indulasat. Nemsokara indul a boarding, szoval hellohallo, nemsokara talalkozunk!

 

U.I.: Terveink szerint meg fogunk feltenni beszamolokat, ugyhogy erdemes lesz meg az elkovetkezendo par napban olvasni a blogot! ;-)

A bejegyzés trackback címe:

https://singapore-indonesia2015.blog.hu/api/trackback/id/tr167271927

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása